Az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén, gépészet kategóriában országos II. helyet szerzett Réczi Ákos, iskolánk 12.a osztályos tanulója. Felkészítő pedagógus Mindszenti László tanár úr. Szívből gratulálunk!
]
Kérem adja meg oktatási azonosítóját vagy a választott jeligét!
Az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén, gépészet kategóriában országos II. helyet szerzett Réczi Ákos, iskolánk 12.a osztályos tanulója. Felkészítő pedagógus Mindszenti László tanár úr. Szívből gratulálunk!
]
A Szent Benedek Iskola Kiskunfélegyházi PG Tagintézményének tanulói részt vettek az Országos Katasztrófavédelmi versenyen, amelynek városi fordulója 2018. április 4-én került megrendezésre. A kiskunfélegyházi versenyen diákjaink első helyezést értek el, melynek köszönhetően 2018. április 11-én részt vehettek az Ágasegyházán megrendezett megyei fordulón. Hat csapat közül, diákjaink 32 pont előnnyel az első helyezést érték el, mely által jogosultak lettek arra, hogy - az iskolánk történetében először - részt vegyenek az országos döntőn. Az országos döntő 2018. április 21-én kerül megrendezésre Budapesten a Városligetben.A csapatot a 11.a osztály tanulói alkották: Juhász Csaba Bence, Nehéz Ádám, Vonnák László, Balázs Róbert, Kovács ÁronFelkészítő pedagógus: Retkes CsabaGratulálunk és eredményes szereplést kívánunk az országos döntőben is!
A Szent Benedek Általános Iskola, Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi PG Tagintézményének és a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola diákjai március 18 -26 között az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő által kiírt Határtalanul pályázaton nyert támogatásnak köszönhetően felejthetetlen, élményekben gazdag utazáson vehettek részt.Az összeállított program megvalósítására 4.796.250 Ft támogatást nyertünk, amit a kiskunfélegyházi csoport erdélyi és a székelyudvarhelyi csoport magyarországi utazására fordíthattunk.Pályázatunk címe - „A szülőháztól az emlékhelyig. Kunok és székelyek Petőfi Sándor és Arany János tiszteletére, a legendák, mondák és regék útján.”- is jelzi, hogy iskolánk tanárai és diákjai mindig is kiemelten fontosnak tartották Petőfi Sándor emlékének ápolását.A kiskunfélegyházi csoport programokkal bővelkedő utazása március 18-án kezdődött, amikoris a rendkívül rossz időjárási előrejelzések ellenére elindultunk. Az út során látogatást tettünk Nagyszalontán és megtekintettük a Csonka-toronyban berendezett Arany János Emlékmúzeumot, amely Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeuma. Látogatásunknak a legnagyobb magyar balladaköltő születésének 200. évfordulója adott különleges aktualitást.Már az érkezésünk utáni első napon nagy szeretettel fogadtak bennünket a partneriskolában, s a kezdeti feszültség rövid idő alatt elillant, a városnéző sétán is közösen vett részt a két csoport, ahol a helyi diákok örömmel mutatták meg nekünk városuk büszkeségeit.A Erdélyben töltött 5 nap alatt gyönyörű helyeken jártunk, többek között felsétáltunk Szejkefürdőn Orbán Balázs sírjához a 14 díszes székelykapu alatt, kirándultunk a Gyilkos-tóhoz, majd a vadregényes Békás-szorosba látogatunk, ahol az Alföldhöz szokott szemünk nem győzött betelni a csodálatos hegyvidéki táj látványával. Miután a parajdi sóbánya jótékony levegőjén eltöltöttünk néhány kellemes órát, hatalmas sétát tettünk a Medve - tó és a többi sós tó körül. Az igencsak télies időjárás –szakadó hó volt – nem szegte kedvünket. Sőt a kialakuló hógolyócsata további élményekkel gazdagította az utazásnukat.Természetesen felkerestük a Petőfihez köthető emlékhelyeket is, ahol tiszteletünk jeléül koszorúinkat is elhelyeztünk. A székelykeresztúri Petőfi - körtefa mellett állva emlékeztünk meg az 1848 –as eseményekről. A Gyárfás kúriában, ahol a mindmáig elevenen élő Petőfi - legendakört és Petőfi - kultuszt mutatják be, Petőfi utolsó estéjéről elmélkedhettünk. Végigjártuk Petőfi menekülésének feltételezett útvonalát, s a végén kikötöttünk az Ispánkútnál, ahol utoljára látták életben a költőt. Utazásunk utolsó állomásaként megtekintettük Segesvár világörökségi óvárosát, ahol egykor a ma már Kiskunfélegyháza város központjában álló Petőfi - szobor állt.A sok közös kirándulás során barátságok is születtek, így nagy örömünkre szolgált, hogy Magyarországon kellemes közös programokkal fűzhettük szorosabbra a két diáksereg közötti barátságot, hiszen a két csoport március 22-én együtt érkezett meg Kiskunfélegyházára. Az itt együtt töltött napok alatt Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán kerestük fel a Petőfi - emlékházakat és – múzeumokat. Kirándulást tettünk a bugaci pusztán, ahol a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait, eszközeit és a környék természeti értékeit mutatják be a pásztormúzeumban, illetve megcsodálhattuk a bugaci csikósok fergeteges lovasbemutatóját is. Kecskemét belvárosát büszkén mutattuk meg vendégeinknek, s nagy örömmel kísértük el őket az Ópusztaszeri emlékparkba is, ahol a Feszty - körkép látványa kápráztatott el bennünket.A pizzázás, mozilátogatás során szerzett közös élmények egyre szorosabbá fűzték a kapcsolatot a diákok között, így érthető, hogy az erdélyi csoport hazaindulásának előestéjén fájó szívvel vettünk tudomásul, hogy véget ért ez a csodálatos néhány nap, a viszontlátás reményével búcsúztunk egymástól.
Idén 22. alkalommal rendezték meg Bács-Kiskun megyében a Nagy Attila színművészre, rendezőre emlékezve a megyei szavalóversenyt, ahol iskolánkból 2 tanuló – Nagy Dániel 12. A, Révész Tamás 12. D – bekerült az országos döntőbe.A döntőre 2018. március 24-én, Budapesten került sor a Politikatudományi Intézetben. A versenyzők 2 korcsoportban mérték össze a tudásukat egy rangos zsűri előtt, melynek elnöke Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színész volt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A II. korcsoport indulói közül Révész Tamás 12. D osztályos tanuló 3. helyezést ért el. Az országos verseny első helyezettje pedig Nagy Dániel 12. A osztályos tanuló lett, aki Nagy Attila családjának különdíját is elnyerte. Dani jutalma egy brüsszeli utazás. Gratulálunk mindkét versenyzőnek. Büszkék lehetünk arra, hogy az ország 3 legjobban szavaló diákja közül 2 a mi iskolánkba jár! Gratulálunk Csősz Beáta tanárnőnek is, köszönjük a diákoknak nyújtott segítségét és támogatását a felkészülés és a verseny során!
Március 21-én – Szent Benedek emlék és ünnepnapján – rendeztük meg a már hagyományos lelki-szellemi töltekezést nyújtó programunkat, az iskolai DÖK közreműködésével. Ezen a napon előadásokat hallgathattak diákjaink, illetve Szent Patrikhoz kapcsolódó angol nyelvi versenyen vehettek részt csapatokban és filmvetítést láthattak.Külsős előadóink voltak: Retkes Zsolt atya, Gál József atya, Lukács Edina és Várallyay Johanna, Kiss József András, Görgey Eta.Tanáraink közül előadók voltak, illetve versenybonyolítóként segédkeztek: Kőházi Tamás, Kiss Gábor, Eszes Gergely, Verebné Lénárt Judit, Vass Viola, Bozó Beáta, Messzi-Szabóné Major Márta, Patak Judit. Az előadók sokszínűsége érdekes, különleges témákat is hozott magával. Hallhattak diákjaink többek között arról, személyes tanúságtétel keretében, hogy előadóink közül egyházi pályán dolgozva (lekészként, lelkésznőként) hogyan kaptak hívást jelenlegi hivatásukra. Halhattak arról, hogy kamaszként miként élhetik, élik meg a szerelem lelki-fizikai dimenzióit. Volt előadás érdekes és izgalmas zarándoklatról, virtuális fizetőeszközről és ennek hatásairól. Vagy épp interaktív, játékos feladatmegoldás, mely még jobban összekovácsolhatta a diákközösség tagjait. S természetesen az aktualitások sem maradhattak el, hiszen szó esett az újonnan megválasztott bencés Főapát atya benedikálásáról, és az aktuális liturgikus időről, a nagyböjtről is.Ezúton köszönjük kollégáink, munkatársaink, a diáksegítők munkáját, hogy ez a szép és tartalmas program így megvalósulhatott.
„…a múltad nélkül nem lehet jövőd,Mert a jövődnek értelmet a múltad ad,…” A Szent Benedek Iskola kiskunfélegyházi diákjai olyan szerencsések, hogy van egy testvériskolájuk Segesváron. Hosszú évek óta márciusban az arra érdemes diákok ellátogathatnak ebbe a gyönyörű szász városba és Erdély más helyeire. Így volt ez most is a kiválasztottak örömére. A korai ébresztő nehézségeit feledtetve, ajándékaként kaptuk, hogy láthattuk a hajnalhasadást, ahogy a nap átveszi az uralmat a sötétség felett.Az út eleje hosszúnak tűnt, de amint átértünk a határon, mindenki egyre izgatottabban várta a megállóhelyeket és a látnivalókat. Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, szikrázó napsütésben láthattuk Nagyszalontán, Arany János szülővárosában a híres Csonka tornyot, a történelmi Erdély kapujának nevezett Királyhágó gyönyörű hegyeit és a körösfői négy fia tornyos református templomot. Károly Károly a körösfői templom tiszteletese mutatta be a látnivalókat. A kazettás mennyezet, a csodálatosan szép varrottasok, az orgona, a református vallás jelenlévő jelképei, az ottani atmoszféra mindenkire nagy hatással volt. Megcsodáltuk a helyi kézművesek munkáját is a kirakodóvásárban.Kolozsvár, az erdélyi magyar kultúra fellegvárát vettük célba a továbbiakban. Ez az a város, mely olyan finom érzékkel elegyíti magában a régit és az újat, a keletit és a nyugatit, a románt és a magyart. Kezdve az 1400-as évek ikonikus épületétől, Mátyás király szülőházától, a kommunizmus kockaépületein keresztül egészen a legmodernebb irodaházakig. A klasszikus éttermektől, az utcai árusokon át az újhullámos kávéházakig. Megnéztük a Mátyás téren a Szent Mihály-templomot és a Mátyás-szobrot is. Ezt követően a késő esti órákban érkeztünk meg Segesvárra, a Gaudeamusz szórvány- kollégiumba, ahol vacsorával és nagy-nagy szeretettel vártak bennünket a testvériskola diákjai és tanárai. Részt vettünk egy ismerkedési esten, amit az ottani diákok szerveztek a tiszteletünkre. Mindenkinek tetszettek a közös játékok és a kedves fogadtatás. Március 15-én reggel nagy izgalommal kezdtük a színpad díszletezését és a próbát. Tudtuk este nagyon jól kell előadni a műsorunkat, nem vallhatunk szégyent a segesvári magyarok előtt. 11 órától városnézésre indultunk, az idegenvezetőnktől, Molnár Annamária tanárnőtől megtudtuk, hogy Segesvár a Segesd-patak Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. Ősidők óta lakott hely, a rómaiak idejében katonai őrhely volt. A honfoglaláskor bolgár-török népesség lakott a környéken. A mai várost a XII. században alapították a magyar királyok által betelepített szászok. A Szász szék központja lett. Első favárát a tatárok pusztították el, kővárát ezután építették föl fokozatosan. Összesen 14 bástyája volt, minden bástyát egy-egy céh védett és tartott karban. 9 bástyája ma is áll.A meredek utcácskák, a középkori házak kissé lepusztult állapotukban is igen hangulatosak. Nagyon látványos a XIV. századi óratorony, az egykori városháza. A XVII. századi óra ablakában naponta más-más festett kis szobor jelenik meg, éjfélkor váltják egymást.Az óratorony mellett áll a XV. századi kolostortemplom. A legmagasabb részen van a XIV-XVI. századi evangélikus vártemplom.A közös ünneplés 15 órakor kezdődött a várban, ahol megkoszorúztuk a Petőfi-szobrot, majd elindultunk Fehéregyházára. Ismeretessé vált számunkra, hogy 1849. július 31-én a Fehéregyháztól keletre lévő sík mezőn ütközött meg egymással a túlerőben lévő orosz cári csapat és a Bem apó által vezetett magyar sereg. Az ütközet feltételezett színhelyén, Ispánkútnál esett el Petőfi Sándor nemzeti költőnk. Az akkori szemtanúk az Ispánkúttól kissé nyugatra lévő hídon látták utoljára a forradalmár lírikust. Sírhelye ismeretlen, de a legtöbb kutatás azt igazolja, hogy azon a mezőn található.Sokan gyűltünk most is össze, hogy nemzeti ünnepünkön tisztelegjünk a hősök előtt. Iskolánk egyik tanulója, Rázsi Ádám mondott verset az ünnepi alkalommal. Koszorúzás után Segesváron előadtuk a 11.B osztályos tanulók műsorát, melyet a helyiek nagy tapssal és elismerő szavakkal köszöntek meg.Az előttünk állók napokra kirándulást terveztünk a Csíki és a Gyergyói-medencékbe. Reggel meglátogattuk a Csíki sör Manufaktúrát ahol láthattunk jól szervezett munkát, lelkes munkatársakat és nem elhanyagolhatóan finom végtermékeket, úgy mint például az áfonyás sört. Ezt követően betértünk Csíksomlyóra. Itt tartják, minden évben a csíksomlyói búcsút. 1567-ben kezdődött a székelyek katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata. 1990-től már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.A következő állomásunk a Békás-szoros volt. A Békás-patak mentén gyalog sétáltunk Európa egyik természeti ritkasága, a Békás-szoros felé. A mészkőbe vájt hasadékvölgyet nyomasztóan magas és szinte függőleges sziklaszirtek szegélyezik. Zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, barlangok, melyeknek látványát csak a helyszínen sétálva élhetjük át igazán. A Gyilkos-tó felől ereszkedtünk a szoros felé. Az út bal oldalán először a Tündérkert sziklái kísértek bennünket, majd nemsokára egy monumentális sziklaképződmény tűnt föl, a tetején óriási kereszttel. A sziklaóriás az Oltárkő, amelynek 1156 m magas ormát először 1935-ben mászták meg erdélyi magyar alpinisták. A völgy egyre jobban szűkült. Kétoldalt mellettünk 200-300 m-es függőleges sziklafalak, amelyek tövében elementáris erővel szorít magának helyet, a vágtató Békás-patak. Kitértünk egy kisebb túrára, ami mindenkinek jólesett, pedig jeges volt a lábunk alatt a talaj és emelkedőkön kapaszkodtunk fel. Ha azt hinnénk, hogy nem lehet a látványt fokozni, akkor tévedünk. A Békás-patak hídját elérve, ahol a Kis Békás ömlik bele, tetőzik a látványosság. A Pokol kapuja nevű helyen álltunk, amit neveznek a Pokol tornácának is.Tovább utazva a Gyilkos-tó befagyott, havas, téli világa fogadott bennünket. Megismerkedtünk a tó legendájával és hócsatát vívtunk egymással. Ekkorra már beesteledett, és igyekeztünk szálláshelyünk felé.Másnap ellátogattuk Gyergyóditróba, a Gyergyói-medence második legnagyobb településére. Megnéztük az Erdő Háza tematikai központot. Itt, bemutatták nekünk a gyergyói erdők élővilágát, a térség őshonos állatait, az itt fellelhető növényeket. Ezután megcsodáltuk a katolikus templomot, ahová 5000 ember is befér.Gyergyóremetén, a környéken csak „házicsokigyárnak” nevezett üzembe látogattunk el, majd kimentünk a templomdombra, ahonnan gyönyörködtünk a tájban és érdekes dolgokat hallottunk a Maros mellett élő emberek hajdani életéről.Ezt követte Marosvécsen a Kelemen-kastély meglátogatása, amely az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája. Nagy Kemény Géza báró úr fogadta és kalauzolta a csoportunkat.Gyorsan repültek az órák ebben az öt napban, gyűjtöttük az ismereteket, az élményeket, csodáltuk az erdélyi táj szépségét, a diákok között barátságok szövődtek. A hazafelé vezető úton az utazástól fáradtan, de élményekben gazdagon emlékeztünk és idéztük fel az elmúlt napok eseményeit.Folytatás áprilisban, amikor Kiskunfélegyházán viszonozhatjuk a segesvári testvériskola diákjainak és tanárainak mindazt, amit kaptunk az együtt töltött napokban.
Kiskunfélegyháza, 2018. március 21.
Andrásiné Czirle Katalin